A

 

De La Salle Szent János

 

Egyesület

 

 

 

Alapszabálya

 

(egységes szerkezetben)

 

2012. április 05.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A De La Salle Szent  János Egyesület az alapszabályát a következők szerint állapítja meg;

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1.

 

1.1. Az Egyesület neve: De La Salle Szent  János  Egyesület

 

1.2. Székhelye: 7394 Magyarhertelend, Kossuth Lajos utca 53/C.

 

1.3. Az Egyesület működése Dél-Dunántúl területére terjed ki.

 

1.4. Az Egyesület, mint civil szervezet működése felett az ügyészség — az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben, valamint a Ptk-ban meghatározott eltérésekkel — az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenérzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

 

1.5. Az Egyesület kiadásait elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, felajánlásokból és hozzájárulásokból fedezi.

 

AZ EGYESÜLET CÉLJA

 

2.

 

2.1. Az Egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott,önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

 

2.2. Az Egyesület célja:

 

Az Egyesület hitéleti, oktatási tevékenységet folytat, célja tanítása révén a tudatosság egyre magasabb szintjére való segítés, anélkül, hogy a hit megélését kötelezően előírt rítusokkal tenné mechanikussá.

 

Az Egyesület célja olyan iskola, nevelési-oktatási intézmény létrehozása, amely az Egyesület szellemi közössége által megfogalmazott elvek szerint működik, és egymás kultúráját szemmel tartva a sokszínű emberi világot elfogadja. Az Egyesület ezért legfőbb céljának a tanítványok oktatását tekinti.

 

Az Egyesület feladata, hogy a hitvallását elfogadó tagjait hitükben megerősítse, és hitüket a közösség felé továbbítsa.

 

De La Salle Szent János az oktatás védfiszentje, így az Egyesület legfőbb hitvallásának, elvének is az oktatás iránti elkötelezettségét tartja. Célja az Egyesületnek a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a nevelés hatásaként a gyermek helyes útra terelése.

 

De La Salle Szent János olyan gyermekeket gyűjtött maga köré, aki otthontalanok voltak, akiknek sem hitük, sem tudásuk nem volt. De La Salle Szent János hitvallása egyben az Egyesület hitvallása is: ,,Az iskolák csak akkor fognak megmaradni, ha csak és kizárólag az isteni gondviselésen alapulnak.”

 

Az Egyesület De La Salle Szent János szellemiségében törekszik a rejtett értékeket tanítványaiban megtalálni, törekszik fellelni azokat, akik igénylik az Egyesület támogatását, és élni kívánnak a megszerezhető tudás lehetőségével.

 

Az Egyesület hisz abban, hogy az emberiség bölcsessége olyan egyetemes tudás, amely értéket teremt, és ezek az értékek kellenek ahhoz, hogy az ember megtalálja a helyét a világban. Az egyetemes emberi értékek bármely formában megjelenhetnek, mutatván az állandóan változó és ugyanakkor állandó kiegyensúlyozottságra törekvő világot. Az együttes munka elengedhetetlen az életben maradáshoz, mert a lélek formálása, a pozitívumok felszínre hozása igazán csak igaz Ielki és szellemi közösségben lehetséges. A béke, a nyugalom, a szeretet és a harmónia megteremtése Egyesületünk hitének alapja, mert csak ekkor nyitott a világ felé a szellem.

 

2.3. Az Egyesület legfontosabb hitéleti, vallási eseményei:

 

a) Tavaszköszöntő

 

A megtisztulás jegyében az Egyesület hitéleti, vallási helyeinek meglátogatása.

 

b) Május 24. napja, De La Salle Szent János szentté avatásának napja

 

Ebben a szent napon az Egyesület tagjai egy közös elmélkedés alkalmával emlékeznek meg az Egyesület névadójáról. Az ünnepség részét képezi a közösen elkészített étel és ital felajánlása a közösség tagjai és a közösségen kívüli érdeklődők részére.

 

c) Sokszínű világ napja

 

Október eIső hetében kerül megrendezésre, melyen az Egyesület tagjai, tanítványaink közös gondolatokon elmélkednek. Ennek keretében az ember, a természet, az ember és az ember közötti egyezéseket keressük.

 

d) Szeretet, béke és egymás mellett élés napja

 

December 24. napjá0n az Egyesület tagjai, tanítványaink a szeretet, a béke és egymás mellett élés jegyében karácsonyi elmélkedést tartanak, vallásos énekeket hallgatnak, és segítenek a rászorulókon.

 

EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, TARTALMA, MEGSZŰNÉSE

 

3.

 

3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, akik az alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek elfogadják, és kötelezettséget vállalnak az egyesületi célok megvalósulása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

 

3.2. A tag felvételéről — írásbeli felvételi kérelme alapján — az Egyesület Elnöksége dönt. Az Egyesület Elnöksége egyszeri szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt a tagfelvételéről. A tagsági jogviszony az Elnökség döntésével, az Elnökség határozathozatalának napján keletkezik.

 

 

 

 

 

 

 

4.

 

4. 1. A tagok jogai:

 

a) Az Egyesület tagja a tisztségek tekintetében választhat és választható, amennyiben nem esik a jogszabályban megfogalmazott korlátozások hatálya alá. A I8 év alatti tagok azonban kizárólag életkorúakkal összeegyeztethető tisztségre választhatók.

 

b) Személyesen részt vehet az Egyesület Taggyűlésének munkájában, egyéb ülésein, rendezvényein. Felszólalhat, szavazati jogaival élhet.

 

c) Javaslatokat, indítványokat tehet, kezdeményezhet. Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag — a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben — pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben — a tag kérelmére — a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

 

A vallási tevékenységgel összefüggően meghozott határozatokra nézve a jelen alpontban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.

 

d) Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel.

 

— Alanyi jogon látogathatja az Egyesület rendezvényeit.

 

—  Kérvényezheti az Egyesület fenntartásában működő intézmény szolgáltatásainak kedvezményes igénybevételét.

 

e) Jogosult betekinteni az Egyesület irataiba a következők betartásával:

 

— az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba az Elnökkel történő egyeztetést követően betekinthet;

 

- a betekintést kérő kötelezettséget vállal mások személyiségi jogainak tiszteletben tartására és a törvényes működés tekintetében az Egyesület ügyeiben a titoktartásra;

 

— az iratok az Egyesület székhelyén tekinthetők meg az Elnök jelenlétében;

 

— a személyiségi jogokat és az Egyesület gazdasági érdekeit nem sértő iratokról az Elnök engedélyével másolat készíthető.

 

4.2. A tagok kötelezettségei:

 

a) Az Egyesület céljainak megvalósításában való aktív közreműködés.

 

b) Az Egyesület Alapszabálya rendelkezéseinek betartása, nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását.

 

c) A tagdíj rendszeres befizetése.

 

d) Az Egyesület erkölcsi támogatása, a kívülállók tájékoztatása az Egyesület feladatairól, jellegéről.

 

5.

 

A tagsági viszony megszűnése

 

A tagság megszűnésének esetei:

 

a) kilépés

 

b) kizárás

 

c) természetes személy halála

 

d) jogi személy megszűnése

 

 

 

 

 

 

 

ad a) A tag az Egyesület írásbeli  bejelentéssel bármikor kiléphet. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület Elnökével. A kilépő tag tagsági jogviszonya a bejelentés átvételének napjával szűnik meg.

 

ad b) A Taggyűlés titkos, minősített (az összes tag kétharmada) szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, azaz:

 

- neki felróható módon, szándékosan nem az egyesületi célok megvalósítása érdekében jár el, gátolja a Taggyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtását,

 

- azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat.

 

Azt a tagot, aki így 6 havi tagdíját nem fizeti meg, írásban 20 napos határidő kifizetésével ajánlott postai küldeményként megküldött levélben az Egyesület Elnöke szólítja fel a teljesítésre, a nemfizetés jelen pontban meghatározott jogkövetkezményeire történő figyelmeztetéssel együtt.

 

A fenti felszólítás eredménytelensége esetén, ha a tag a felszólításban közölt határidő leteltéig tagdíjtartozását nem egyenlíti ki, a Taggyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja a tagot.

 

- azt, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyek gyakorlásától eltiltott.

 

A Taggyűlés tagkizárásra vonatkozó jog- vagy alapszabálysértő határozatát az érintett — a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben — a bíróság előtt megtámadhatja.

 

6.

 

AZ EGYESÜLET SZERVEI: TAGGYŰLÉS ÉS A TISZTSÉGVISELŐK

 

6.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Taggyűlés. A Taggyűlés a tagok összessége, amely az Egyesület et érintő minden kérdésben dönthet. A Taggyűlést az Elnökség hívja össze. A Taggyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Taggyűlésnapja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A Taggyűlést szükség szerint, de legalább évenként kell összehívni. A Taggyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede — az ok és a cél megjelölésével — kéri.

 

Az Egyesület rendes Taggyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves költségvetését, illetve az előző éves költségvetés teljesítésről szóló, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint készített beszámoló.

 

A Taggyűlés akkor határozatképes, ha azon az Egyesület tagjainak több mint a fele jelen van. Ha a Taggyűlés nem volt határozatképes, megismételt Taggyűlést kell tartani. A megismételt Taggyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, az erre a körülményre való utalásnak az eredeti Taggyűlés meghívójában szerepelnie kell. A megismételt Taggyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt — Taggyűlés időpontját követően, 60 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot és a megismételt Taggyűlés határozatképességére vonatkozó rendelkezést az eredeti Taggyűlés meghívójában is meg kell jelölni.

 

6.27 A Taggyűlés — az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában - határozatait a jelenlévő tagok szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani, majd ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. A Taggyűlés a tisztségviselők megválasztásáról és a tagkizárásról titkos szavazással dönt.

 

6.3. A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

 

b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása;

 

c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;

 

d) az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása;

 

e) az ügyintézési és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása, a tag kizárása;

 

f) döntés a tagdíj összegéről és befizetésének határidejéről;

 

g) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jelen alapszabály a Taggyűlés kizárólagos  hatáskörébe utal.

 

Az alapszabály módosításához, az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztásához és visszahívásához, tag kizárásához, az Egyesület feloszlásának (egyesülésének, szétválásának) kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

 

7.

 

7.1. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve:

 

Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a Taggyűlés által titkos szavazással, minősített többséggel megválasztott három főből álló Elnökség. Az Elnökség tagjai a Taggyűlés által megválasztott Elnök, az Elnökhelyettes, és a Titkár. A Taggyűlés az Elnökség tagjait 5 évre választja.

 

Két Taggyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

Az Elnökség feladat- és hatásköre:

 

— tagsági viszony keletkezésével kapcsolatos eljárás;

 

— a tag kilépésével kapcsolatos eljárás;

 

—a Taggyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Taggyűlés munkáját elősegítő szervezeti tevékenység;

 

— az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítő munka;

 

— az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

 

— személyzeti munka irányítása:

 

— tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

 

— minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe. és amelyekkel az Elnökség hatáskörébe von.

 

Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Taggyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalására — a Taggyűlés illetve a tagok felé beszámolásai és tájékoztatási kötelezettség mellett — dönteni.

 

6

 

Az Elnökség valamennyi elnökségi tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest — de legálabb évente négyszer — taggyűlést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden elnökségi tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább I5 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

 

Ha az Elnökség nem volt határozatképes, megismételt elnökségi ülést kell tartani. A megismételt elnökségi ülés is kizárólag valamennyi elnökségi tag jelenléte esetén határozatképes. A megismételt elnökségi ülést az eredeti — határozatképtelenség miatt elmaradt — elnökségi ülés időpontját követően, 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot és a megismételt elnökségi ülés határozatképességére vonatkozó rendelkezést az eredeti elnökségi ülés meghívójában is meg kell jelölni.

 

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit az elnökségi tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza, kivéve azokkal az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.

 

7.2. Az Elnök jogai és kötelezettségei

 

— jogosult az Egyesület önálló képviseletére,

 

— a Taggyűlést bármikor összehívhatja;

 

— a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja;

 

— a kiadások számláit ellenőrzi;

 

— megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez;

 

— harmadik személyekkel való szerződések megkötése;

 

— a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a Taggyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie;

 

— a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell;

 

— az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése;

 

— az Egyesület bankszámlája felett az Elnöknek önálló rendelkezési joga van.

 

7.3. Az Elnökhelyettes jogai és kötelezettségei

 

- az Elnökhelyettes az Egyesület önálló képviseltére jogosult;

 

— jogosult harmadik személyekkel való szerződések megkötésére;

 

— az Egyesület bankszámlája felett az Elnök mellett az Elnökhelyettesnek is önálló rendelkezési joga áll fenn;

 

— az Elnök akadályoztatása esetén helyettesítheti az Elnököt az Elnök által részére adott eseti meghatalmazás alapján;

 

— az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a helyettesítéshez a Taggyűlés hozzájárulása is szükséges.

 

7.4. A Titkár jogai és kötelezettségei:

 

— az Egyesület pénzállományának kezelése;

 

— a számlák kezelése és nyilvántartása;

 

— a pénztárkönyv vezetése;

 

— mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az Elnök értesítése;

 

— a számlák hitelességének ellenérzése.

 

 

 

 

 

 

 

Mind a Taggyűlés, mind az Elnökség minden lényeges dfiintését Jegyzőkönyvben rögzíti. A Jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség minden jelenlévő tagja, Taggyűlés esetén a Taggyűlést levezető Elnök es a Taggyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő tag. A Taggyűlést levezető elnök a Taggyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. Az Elnök köteles mind a Taggyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

 

9.

 

Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

 

I0.

 

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

 

Az Egyesület képviseletére az Elnök és az Elnökhelyettes önállóan jogosult. A képviselők rendelkeznek az Egyesület számlája felett is.

 

11.

 

Az EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

 

11.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület alapszabályában meghatározott céljának a megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

 

11.2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben, a Ptk-ban, valamint a 350/201 I. (Xll. 30.) Korm. rendeletben foglalt előírások szerint. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagja — a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonéval nem felel.

 

Az Egyesület az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

 

Az Egyesület azonban elsődlegesen - gazdasági-vállalkozási - tevékenységet nem folytathat, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

 

A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.

 

 

 

 

 

11.3. Az Egyesület működéséről az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. térvényben, valamint a 350/-201 l. (Xll. 30.) Korm. rendeletben, és a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglalt előírások szerint üzleti könyveket kell vezetni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a Taggyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

 

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

12.

 

12.1. Az Egyesület megszűnik, ha

 

a) a Taggyűlés döntése alapján átalakul,

 

b) a Taggyűlés a feloszlásáról határoz,

 

c) a bíróság feloszlatja,

 

d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését,

 

e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik. A b)-e) pontban foglalt esetekben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg, a b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, ac)-d) pontban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A Taggyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

 

12.2. Az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt Egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra  kell hozni.

 

VEGYES RENDELKEZESEK

 

13.

 

A 201 l. évi CCV1. térvény 36. § (l) bekezdése alapján az Egyesület a De La Salle Szent János Egyház általános jogutódja.

 

I4.

 

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

 

 

 

 

 

 

 

I5.

 

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, és a Polgári Törvénykönyvről szóló I959. évi IV. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó taggyűlési határozatok az irányadók.

 

 

 

Pécs, 2012. április 05.

 

ZÁRADÉK:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---

 

Tel:06/72-390-803

 

 

Oldal: Alapszabály
DE LA SALLE SZENT JÁNOS EGYESÜLET - © 2008 - 2024 - delasalle.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat